 |
9226 Dunasziget
Sérfenyő u. 60.
Recepció:
06-30/507-1180
Skype:
vizafogado
E-mail:
recepcio@vizafogado.hu
|
| |
|
|
|
|
|
|
| 00 |
|
|
10 |
11 |
12 |
13 |
14 |
| 15 |
16 |
17 |
18 |
19 |
20 |
21 |
| 22 |
23 |
24 |
25 |
26 |
27 |
28 |
| 29 |
30 |
31 |
| április |
|
|
|
01 |
02 |
03 |
04 |
| 05 |
06 |
07 |
08 |
09 |
10 |
11 |
| 12 |
13 |
14 |
15 |
16 |
17 |
18 |
| 19 |
20 |
21 |
22 |
23 |
24 |
25 |
| 26 |
27 |
28 |
29 |
30 |
| május |
|
|
|
|
|
01 |
02 |
| 03 |
04 |
05 |
06 |
07 |
08 |
09 |
| 10 |
11 |
12 |
13 |
14 |
15 |
16 |
| 17 |
18 |
19 |
20 |
21 |
22 |
23 |
| 24 |
25 |
26 |
27 |
28 |
29 |
30 |
| 31 |
|
|
Az európai folyók egyik legnagyobb vándorhala a viza, mely a tokfélék családjába tartozik - úgy mint a kecsege is -, és egykor Magyarország összes folyóvízében megtalálható volt. Mára azonban a kipusztulás fenyegeti.
A vizák, sok más halfajhoz hasonlóan, a tengerek sós vizéből rajokban vonulnak szülő- és ívóhelyeikre az édesvizekbe. A magyarországi viza a Fekete-tengerből úszott fel a Dunán évente kétszer - tavasszal és ősszel, hogy lerakja ikráit ide a Szigetközbe is.
A vizáról a Képes Krónika már 1053-ban említést tesz, miszerint I. András király Győr alá III. Henrik német császár éhező seregének megsegítésére ötven vizát küldött. A nagytestű állat iránt a középkorban óriási volt a kereslet. Bécsben vizamészárszék működött, ahonnan a francia és a lengyel királyi udvarba, valamint a német püspöknek szállítottak a nagytestű állatból. |
|
A XVI.századtól a túlzott halászat miatt már ritkaságnak számított a Duna középső és felső szakaszán. A Vaskapu megépülése, az egyéb külső, természetellenes beavatkozások és az ökológiai feltételek megváltozása azt eredményezték, hogy a tokfélék nem tudnak felúszni a Dunán természetes ívó-helyeikre. Az utóbbi másfél évszázadban csupán 60 fogást regisztráltak, a legutóbbi 300 centiméteres és 180 kilós példányt 1987-ben Paksnál fogták ki, s jelenleg a Bécsi Természettudományi Múzeumban látható. |
 |
|
A tokfélék a Fekete-tenger észak-nyugati csücskében találhatók meg. A Fekete-tenger észak-nyugati részébe torkolló folyók szennyezettsége azonban egy furcsa jelenséget okozott: a tengerben időszakosan oxigénhiányos területek alakulnak ki 10-40 méter mélyen, melyek veszélyeztetik a halak életfeltételeit. 1973 és 1990 között 5 millió tonna hal pusztult el.
A viza és a Dunán előforduló tokhalfélék közel állnak a kipusztuláshoz. A közelmúltban Viza 2020 néven egy környezetvédelmi programot indítottak, melynek célja, hogy a Dunát olyan ökológiai állapotba hozzák, hogy az őshonos tokfélék és köztük a viza is otthonra leljenek benne.
Még több információ a vizáról:
|
|
 |
